A játékról

A játék az angol mellett magyar nyelven is játszható. Ezt az opciót a főképernyőn lehet kiválasztani a magyar zászlóra való klikkeléssel.

Ez a kalandjáték a saját asztali szerepjátékrendszerem, "az Univerzum fürkészei" háttéranyagát és koncepcióit használja. Az egész történet Zecharia Sitchin munkásságán alapuló izgalmas elmélet körül forog, miszerint a Földet 450000 évvel ezelőtt egy földönkívüli kontingens gyarmatosította. A narratívát az Ashurbanipal könyvtárában 1852 körül talált agyagtáblák szolgáltatják, amelyeket először Sitchin fordított le, de a fősodratú tudomány soha nem ismerte el.

A megdöbbentő információ az, hogy ezeknek az idegen humanoidoknak köszönhetjük civilizációnk minden fontos alapját, de a társadalmilag negatív dolgokat úgyszintén (királyság, elnyomás, rabszolgaság, spekulatív pénzrendszer, bankrendszer, háborúk, viszálykodás és hasonlók).

A fürkészeink azóta léteznek, amióta Nibiru északi féltekéjét önjelölt, hatalommániás érdekcsoportok uralják, vagyis az ősidők óta. A hagyományt az általuk úgynevezett Óidőkből örökölték, mivel mindig is szükség volt egy lojális, jól képzett, bárhol bevethető csapatra, amelynek tagjai minden lehetséges körülmények között, felesleges kérdések nélkül képesek az uralkodót szolgálni. A fürkészek nagyon hosszú ideig nem voltak halhatatlanok, csak - a gazdáikhoz hasonlóan - nagyon hosszú életűek. A halhatatlanságra egészen addig kellett várni, amíg a technológia lehetővé nem tette.
A Bibliában is feltűnnek, habár ott Virrasztóknak nevezik őket.
Ha röviden akarjuk jellemezni ezt a társaságot, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek a fürkészek galaktikus feladatvégrehajtók. Ritkán járják a saját útjukat, többnyire az utolsó betűig követik gazdáik utasításait. Ellentmondást nem tűrően, kíméletlenül, érzéketlenül. Veszélyes feladataik teljesítése közben természetesen olyan kalandokba keverednek, amelyek az átlagember számára érthetetlenek. Végtelen küldetéseik során fokozatosan elveszítik jellegzetes emberi tulajdonságaikat, és automatonokká válnak.
A fürkészeket nem lehet csípőből gonosznak nevezni, egyszerűen csak hiányzik belőlük az átlagemberre jellemző együttérzés, szeretet, ragaszkodás és hasonló emberi tulajdonságok, mivel az életük sokáig, néha örökké tart. Lehet, hogy valaha volt bennük ilyesmi, de ez fokozatosan kikopott belőlük. Egyébként miben is jók ők?
A harci képességek mellett például a talpnyalásban.
Mint hamar kiderül, ez a Földön nem túlságosan tisztelt tulajdonságuk olyan helyzetbe emelheti őket, hogy sem fizikailag, sem szellemileg nem hasonlíthatók többé a halandókhoz. Itt rögtön megjegyeznénk, hogy ez már jó ideje megfigyelhető a történelemben, de mára olyan technológiai magasságokba jutottunk, ahol a talpnyalás új, paradigmaváltó szintre emelkedhet, és ez általában nem felel meg a józan ész ill. a közérdek diktálta kritériumoknak.
Az "Én leléptem" egy rövid bevezető arról, hogy egy közönséges Namlugallu (nibirui személy) hogyan válhat fürkésszé. Csak meg kell találni a motivációt e cél eléréséhez.
Ez elvileg egy sorozat első része, remélem, a jövőben további epizódokat is közzé tudok tenni.

Felnőtt tartalom leírása

A fejlesztők így írják le a tartalmat:

A játék központi világát uraló társadalmi és gazdasági rendszer nézetei messzemenőleg nem összeegyeztethetők a manapság demokratikusnak vagy egyáltalán humánusnak tartott rendszerek nézeteivel és gyakorlatával, ezért sokakban felmerülhet, hogy a játék ezeket propagálni akarja. Ezennel gyorsan megnyugtatunk mindenkit, hogy NEM akarja propagálni őket, hanem egy galaktikus uralmi rendszer leírásához, bemutatásához, jellemzéséhez használja puszta eszközként.